KOLDUSOK
Akbar királyhoz, akit az övéi nagy tiszteletük jeléül Isten árnyékának neveztek, kolduló barát érkezett és alamizsnát kért.
A királyt éppen imába merülve találta, s ezért hangtalanul az imaszoba ajtaja elé térdelt, ott várta türelmesen, míg a király áhítata véget ér.
Akkor a szerzetes hallotta, hogy Akbar, akinek több királysága volt, mint valaha is bárkinek Indiában, így könyörgött:
– Ó, Uram, adj nekem több hatalmat, több országot, több gazdagságot.
A koldusbarát most észrevétlenül el akart osonni, de Akbar befejezte imáját, fölemelkedett és észrevette.
– Azért jöttél, hogy kérj tőlem valamit – szólt –, és most szó nélkül távozol?
– Uram – felelte a barát –, koldulni jöttem, de hallottam, hogy magad is több országot, nagyobb hatalmat és gazdagságot koldulsz. Kolduljak egy koldustól?
Akkor inkább magától Istentől kérek, ha már koldulni kell.
KERÜLD...
Kerüld a tanítót, akinek szívében becsvágy él, aki hírnévre szomjazik, s aki földi kincsre éhes.
Kerüld a barátot, társat vagy tanítványt, akinek jelenléte kedélyed nyugalmára vagy szellemi fejlődésedre káros.
Kerüld a házat s a helyet, ahol az emberek barátságtalanok s ahol nem találsz nyugalmat.
Kerüld a vagyont, amelyhez csalás vagy tolvajlás útján jutottak.
Kerüld a tevékenységet, amely szellemednek árt és azt csökkenti.
Kerüld a kicsapongást és a könnyelmű séget, amely értékedet embertársad szemében.
NINCSEN SZÜKSÉG...
Ha az ember a világ értelmét megértette, már nincsen szüksége vezekelni és bűnbánatottartani.
Ha az ember a béke ösvényén jár, már nincsen szüksége a bűnök bocsánatáértküzdeni.
Ha az ember a szenvedélyektől megszabadult, már nincsen szüksége harcolni ellenük.
Ha az ember megismerte, hogy ez a világ káprázat, már nincsen szükség arra, hogy elutasítsa, sem pedig arra, hogy ezen kívül más tudást is szerezzen.
/Dragsz-po-lha-rje/
A MEGBOCSÁTÁS JELE
– Miről ismerjük fel – kérdezte rabbi Bunam tanítványait – ebben a mi próféta nélküli korunkban, hogy bűneink mikor bocsáttattak meg?
A tanítványok többfélét válaszoltak, de a rabbinak egyik válasz se tetszett.
– Arról ismerjük fel – szólt végül –, ha a bűnt többé nem követjük el.