Életképek

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod melyik felét hiheted el.

Aki csak magáról beszél, csak magára gondol. És aki csak magára gondol, reménytelenül neveletlen, bárhol is nevelkedett.
(dr. Nicholas Murray)

.

A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.
/George Gordon Noel Byron/

 

 

A rossz tanácsnál semmi sem förtelmesebb. (Szophoklész)

 

Vannak pillanatok az életben; amiket soha nem lehet elfelejteni. Vannak pillanatok, amelyek mint parányi tűk megakadnak az ember húsában és idegszálaiban. Amik oly élesen és mélyen vágódnak be az emlékezetbe, hogy az idő sohasem tudja kimosni belőlünk. Halk pillanatok ezek, csak a halk pillanatok fúródnak ilyen mélyre.

Az élet hangos, nagy pillanatait gyakran előszedi az ember, minden alkalommal kiszínezi, átfesti, az érdekes, nagy pillanatok lassanként megkopnak, elhalnak a boros asztalok felett a szivarfüstben.

Csak azok a pillanatok az örökkévalók, amiket nem lehet elmondani. Ezek a kis meztelen pillanatok szemérmesen elbújnak a szívben, így élik magányos életüket. /Zilahy Lajos/

Márai Sándor - A lélek mindennél erősebb

Az ember mérhetetlen gőgjében és hiúságában hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat, büntetlenül lázadhat ellenük. Mintha a vízcsepp azt mondaná: "Én más vagyok, mint a tenger." Vagy a szikra: "Rajtam nem fog a tűz." De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak...
A kő, a fém is tovább él, mint az ember. Ezért mindaz, amit testünkön át jelentünk a világban, jelentéktelen. Csak a lelkünk erősebb és maradandóbb, mint a kő és a fém - ezért soha nem szabad másképpen látnunk magunkat, mint lelkünk térfogataiban. Az erő, mely a romlandó testi szövetben kifejezi magát, nem csak alkotórésze, hanem értelme a világnak. Ez az erő, az emberi lélek. Minden más, amit a világban jelentünk, és mutatunk, nevetséges és szánalmas.

 Az áldozati bárány

Tíz földműves együtt indult a mezőre dolgozni. Vihar lepte meg őket. Tépdeste a fák koronáit, a kerteket, a szántóföldet meg teljesen letarolta.
A cikázó villámcsapások és a jégeső viharos verése ellen egy düledező templomba menekültek.
A villámcsapások hangja egyre erősödött, a korhadt gerendák recsegtek. Attól tartottak, hogy rájuk szakad a mennyezet. A földművesek méltatlankodva zúgolódtak, hogy biztosan van közöttük egy nagy bűnös. Az ő méltatlan viselkedésének a következménye az égi háború. Féltek, hogy a gyakori villámcsapások áldozatai lesznek valamennyien.
- Meg kell találnunk a bűnöst – javasolták, és túl kell adni rajta.
- Akasszuk ki kalapjainkat a templom körüli kerítésre. Akinek kalapját előbb viszi el a szél, az lesz a bűnös és átengedjük sorsának.
Megegyeztek a javaslatban. Nagy nehezen kinyitották a templom ajtaját és a tíz szalmakalapot a kerítésre akasztották.
A szél egyet azonnal elkapott.
Kegyetlenül és határozottan kidobták a kalap tulajdonosát is. A szerencsétlen ember kétrét görnyedt a nagy szélben és alig tudott lábon maradni.
Csupán pár lépést haladt előre a nagy viharban, amikor óriási dörgést hallott: a templomba becsapott a villám. Porrá égett az épület és a bennlévők.

Cso Gi Cson :

 A patakkal beszélgetek

  

Fehér sziklán ülök a völgy felett,


s a patakkal beszélgetek.


A víz úgy suhan a köveken át,


selymesen, puhán, mint a fellegek,


s oly súlytalan, hogy szinte már lebeg...


Fodroz, iramlik, árad cseppre csepp,


a völgy hosszán, lejtős sziklákon át,


nappal meg éjjel, tovább és tovább...


Az útja még nehéz és meredek,

 

de ő csak mesél, csacsog és nevet,


s vígan, fürgén szeli át a hegyet...


Ó, te tiszta, áttetsző, kis patak,


hadd nézzelek még, hadd csodáljalak!


Tovasuhansz a fehér falakon,


s ezer szilánkokra osztod önmagad,


ezer tükör-szilánkra, mint a nap!


Dalolsz, dalolsz, tündöklőn, szabadon,


s dalomba ömlik a te éneked...


Egyek vagyunk, s nincs bennem semmi más,


csak árnytalan, nem-szűnő ragyogás!


Fehér sziklán ülök a völgy felett,


s a patakkal beszélgetek...

 

 

Egyszer egy indiai hercegnő édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset.
Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan bölcsességet,
-mely szomorú napokon vigasztalja,
-a nehéz helyzetekben bátorítja,
-a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Csupán egyetlen szót vésett bele: ELMÚLIK ...

.

Élj örömben....élj a legbensőbb természetedben, tökéletesen elfogadva ami vagy.

Ne próbáld mások elképzelései szerint manipulálni magad.
Egyszerűen légy önmagad, a hiteles természeted, és elkerülhetetlenül feltámad benned az öröm.

Ha a fát gondozzák, locsolják, óvják, akkor egy nap természetesen kivirágzik.
Amikor eljön a tavasz, hatalmas virágzás kezdődik. Ugyanez a helyzet az emberrel is.
Törődj önmagaddal.
Találd meg a megfelelő termőtalajt a lényednek , a megfelelő éghajlatot, és hatolj egyre mélyebbre és mélyebbre önmagadban.

Ne a világot fedezd fel, hanem saját természetedet. Saját magad felfedezése a legnehezebb dolgok egyike. Hiába ismered önmagad, ha nem mersz kinyílni másoknak.
Sokaknak nyílt titok maradsz, mert félsz.
Én is félek.
Valamennyit meg tudok mutatni, de a dolgok nagyobbik része zárva marad a külvilág felé.
Védem magam.

Próbáltam átalakulni mások igénye szerint, de rájöttem, az már nem én vagyok, és soha nem is lehetek.
Én - Én vagyok, se több, se kevesebb.

Aki ismer, az megismert, és elfogad olyannak amilyen vagyok - a jó és rossz tulajdonságaimmal együtt.
Nem vagyok sem jó, sem rossz, csak én. /OSHO/

 

Ne hagyd magad meggyőzni, hogy az boldog, aki körül sokan nyüzsögnek. (Seneca)

A rossz, értelmetlen és mértéktelen élet, nem rossz élet, hanem hosszas haldoklás... (Démokritosz)

.

 

 

 

 

 

 

A verset egy lelkész írta, halála előtt pár nappal

 

Levél a kórházból mindenkihez

 



Mindenkihez, aki "csak" fut, szalad,
Gyalog, motoron, autón, vonaton
Át hétköznapokon, vasárnapokon.
Álljatok meg rohanó emberek!
Hadd beszélhessen Isten veletek,
S tárhassa föl az örök életet,
Amely Jézusban a földre érkezett!
Halálba fut fárasztó utatok,
Jézus nélkül rohanó vándorok.

Mindenkihez, aki olvasni szeret
Olcsó mesét, émelygős vicceket,
Szomjasan les minden képet, adást,
Terhelve kedélyt, fantáziát.
Bár elhinnéd - múló világ fia -
A legjobb könyv ma is a Biblia.
Fordítsd felé tékozló lelkedet,
Benne a te Atyád üzen neked.

Mindenkihez, ki testét szereti,
Kéjben, szenvedélyben fürösztgeti,
Kik ezt mondják: "mennyet varázsolunk"
Együnk, igyunk, mert holnap meghalunk.
Múló gyönyör szomjas kíváncsija,
Tested lehetne Isten teploma,
Melyben Igéje, Szentlelke lakik,
Melyből dícsérő ének hallatik.

Mindenkihez, ki "csak" építkezik,
Tőkét harácsol, berendezkedik.
Tudást, rangot emelne az égig,
Ki mindig halad, de meg nem elégszik,
Törtető szív, sok minden a tiéd,
De most kérlek, nagyobb igényű légy!
Bilinccsé vált nagy álmaid helyett
Jézus felé fordítsd figyelmedet,
Ki vérével elmossa bűnödet,
Föltámadása jövendőd neked.

Mindenkihez, ki szakított a bűnnel,
Fölcserélte azt mennyei örömmel,
S jót cselekedve szolgál itt a földön,
De óhajtja, hogy Jézus visszajöjjön,
A hatalmával mindent ujjá tegyen,
Hogy égen-földön békesség legyen.
Testvéreim! csak előre, előre!
A keskeny és áldozatos uton,
Csüggjön szemünk a győztes Jézuson.

Mindezt, hogy neked szolgáljon vele,
Egy miskolci kórházból írta le
Istennek egy megváltott gyermeke.

Miskolc, 1972, szeptember 13.

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 36
Tegnapi: 105
Heti: 414
Havi: 1 124
Össz.: 1 091 876

Látogatottság növelés
Oldal: Gondolatok, életbölcsességek, idézetek
Életképek - © 2008 - 2018 - krisztina.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »