Életképek

Okos vagy, ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz. Zseniális, ha tudod melyik felét hiheted el.

Anyák napja.......

Minden évben, május első vasárnapja az Anyák ünnepe.

Az én kezemben nincs virág, nem mondhatok köszöntőt, nincs ajándék sem.... 
Anya, anyukám, mamácskám egyetlen napon gondoljak e rád? Csak egyetlen napon? Nem! Az én szívemben és lelkemben örökké ünneped van, minden perc és pillanat, amit e világban tölthetek, Rád emlékeztet és neked köszönhetem. Köszönöm, hogy létezhetem. Olyan pici voltam, amikor elmentél tőlem messzire és mégis minden pillanatban érzem, hogy itt vagy velem, vigyázol rám, megóvsz a bajtól, vigasztalsz bánatomban és mosolyogsz, ha boldognak látsz. Hatalmas és láthatatlan ország az, ahova elköltöztél, de én minden pillanatban érzem, hogy amig élek  Te velem leszel itt a Földön is. Itt vagy velem napjaim minden percében, és itt maradsz mindörökké. Rám mosolyogsz és boldog vagyok, szelíden símogatsz és vígasztalsz a szomorúságomban és megfogod a kezem, amikor kapaszkodnom kell. Őrangyalom vagy, aki leereszkedsz hozzám, hogy vigyázhasd  minden léptemet. Köszönöm Anyukám!
/Saját gondolataim Édesanyámnak. N.K./

 

http://www.youtube.com/watch?v=t3rluBFlkhM

 

 

 

Ima

Mennyei jó Atyám, őriző pásztorom,
Kelő nap fényénél hozzád fohászkodom.
Fejet hajt előtted a fűszál, virágszál,
Hálát adok néked, hogy reám vigyáztál.
Ne hagyj el engemet édes jó Istenem.
Oh, ha te vagy velem, kicsoda ellenem?
Függeszd őrző szemed édes jó anyámra,
Hints áldást fejére, a lába nyomára.

 

 

 

Köszönöm, hogy teremtettél

 

Köszönöm, hogy teremtettél
Az anyaméhben is ismertél,
Csillagok fényénél formáltál
Szerető Atyámmá igazultál.

Köszönöm, hogy gondviseltél
Éveimhez jót reméltél
Szívembe ültettél rendet
Örökzöld hömpölygő csendet.

Köszönöm, hogy hozzám szóltál
Igéden át rám találtál,
Szememben tornyot emeltél
Tűz-lángú ostorral szerettél.

S köszönöm, hogy éjt is adtál
Sebeimre felhőt raktál,
S míg vánszorogtam kebleden át
Rám lehelted a hold bánatát.

 

 

 

Mihail. Eminescu

Óh, anyám!

Óh, anyám, édesanyám, a múlt mély homályán
ki hívogatsz magadhoz levelek zúgásán;
a szent sírhant fölött, hol bús kripta domborul,
veszejtő őszi széllel akácnak lombja hull,
lágyan susog az ág és szód száll a halk neszen...
Hadd susogjon így tovább, aludj csak csendesen.

Ha meghalok, szerelmem, ne sírjon szép szemed,
szent hársunk gyönge ágát gyengéden törd te meg,
fejemnél majd gondosan gödrébe ássad el,
ráhulló könnyed cseppjén nőjön e síri jel;
hogy árnyalja nyughelyem, tudom, megérzem...
Árnyéka egyre nő majd s én alszom csendesen.

Ha egyszerre halunk meg, így hozza végzetünk,
búját a temetőkert ne ossza meg velünk:
sírunkat ássák ott meg majd a patakparton,
öröklakást minékünk egy koporsó adjon,
hogy mindörökké ott légy, közel, a szívemen...
S míg sírva zúg a víz-ár, mi alszunk csendesen.

/Kibédi Sándor fordítása/

 

 

KIS ANGYALKÁK

Egyszer volt, hol nem volt, egy gyermek, megszületni készült.

 Egy napon a gyermek így szólt Istenhez:
" Azt beszélik, holnap leküldesz a földre, de hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok?

Isten azt válaszolja: " A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged, és vigyázni fog rád".

De mondta a gyermek

- itt, a Mennyországban nem teszek mást, csak énekelek és mosolygok. Erre vanszükségem, hogy boldog lehessek.

Isten így szólt:

" Az angyalod minden nap fog énekelni neked. És érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel."

És mondta a gyermek, hogyan fogom
megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket? Az könnyű- mondta Isten-

" Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz, és az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani, beszélni".

A gyermek felnézett Istenre, és
így szólt: És mit fogok tenni, ha veled akarok beszélni? - Isten rámosolygott a gyermekre, és azt mondta:

" Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet, és megtanít imádkozni".

A gyermek azt mondta:

Úgy hallottam, a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?

Az Isten megölelte a gyermeket és azt mondta:

" Az angyalod óvni fog téged, akkor is, ha ez
az élete kockáztatásával jár!"

A gyermek szomorúan nézett és így szólt:
- De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged. Isten megölelte a gyermeket.

" Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek. Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a
földi hangokat.

A gyermek sietve megkérdezte: Istenem, ha most mennem kell, kérlek, áruld el nekem az angyalom nevét!

Isten így válaszolt:

- Az angyalod neve nem fontos

- Egyszerűen csak így fogod hívni: ANYUCI

 

/MIKE SHAROBIM:/



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 54
Tegnapi: 35
Heti: 226
Havi: 1 076
Össz.: 1 231 704

Látogatottság növelés
Oldal: Anya örök
Életképek - © 2008 - 2024 - krisztina.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »